J�gmad�r m�sn�ven K�k Mad�r

El�fordul�sa

Eur�pa, �zsia �s Afrika lak�ja. Kisebb foly�k �s patakok partj�n hal�szik.Testhossza 16-17 centim�ter, sz�rny feszt�vols�ga 24-26 centim�ter, testt�mege 34-46 gramm. Z�m�k testalkat� mad�r, r�vid farokkal �s egyenes, hegyes cs�rrel. Fejb�bja, tark�ja, h�ta �s farka csillog� k�k. A szem�t�l a f�lny�l�s�ig rozsdasz�n� folt h�z�dik, ett�l lefel� a nyak�n egy kis feh�r folt l�that�. A tork�n ugyancsak feh�r folt van. A hasa rozsdasz�n�. L�ba v�r�s, r�vid, ujjai t�v�k�n �sszen�ve.

Igazi halivad�k-puszt�t�. A kis halakat legink�bb az �gakr�l lesi. A v�zparton, ahol a bokrok, f�k a v�z f�l� hajlanak, egy-egy ki�ll� sz�raz �g legv�g�re telepedik, �s t�relmesen �s mozdulatlanul lesi a vizet �s a benne foly� �letet. Amint a pisztr�ng vagy m�s ivad�k a v�z fel�let�t megk�zel�ti, a j�gmad�r lecsap, cs�r�nek k�s�les k�v�ival megragadja a pr�d�t, azt�n ler�zza a vizet, �jb�l egy �gra �l �s elfogyasztja zs�km�ny�t. Rendk�v�l gyorsan em�szt, a sz�lk�t, pikkelyt, �sz�t pedig ki�klendezi. Tarka sz�ne a v�dekez�st �s megt�veszt�st egyar�nt szolg�lja. A hasa olyan sz�n�, mint valami sz�raz lev�l, a hal teh�t nem gyanakszik. A h�ta viszont olyan, mint a csillog� k�k v�zt�k�r, ez�rt fel�lr�l nem veszi �szre a ragadoz� mad�r. Ahol a patak vagy a holt�g ment�n nincs a v�z f�l� hajl� �g, ott egy-egy k�zeli f�n vagy f�ldbuck�n telepszik meg �s n�ha-n�ha a v�z f�l� sz�llva, a v�zt�k�r f�l�tt lebeg.

V�ndorl� mad�r, nem felt�tlen�l ugyanott f�szkel minden �vben, de gyakran �vek m�lva ism�t megjelenik kor�bbi k�lt�hely�n.

Foly�k �s patakok ment�n f�szkel: a f�gg�leges partszakaszba kb. m�ternyi hossz�, v�zszintes cs�vet, ennek v�g�n t�gas katlant v�j. F�szket nem �p�t, hanem a ki�klendezett halsz�lk�kra rakja 6-7 g�mb�ly� feh�r toj�s�t, melyen 21-27 napig kotlik.